Állatvilág
Állatvilág
Számtalan állatfaj fordul elő Malajziában. Bár a városi élet inkább kutyákban, macskákban, bogarakban, szúnyogokban, és a minden lakásban jelenlévő gyíkokban gazdag, a parkokban még így is találhatunk egy csomó békát, a csatornák mentén nagyobb (fél- egyméteres) gyíkokat, egereket, patkányokat. Természetesen láthatunk különféle madarakat, amelyek között némelyik igazán tetszetős. A madarak között persze itt is sok a veréb és a galamb, de más fajok is vannak szép számmal. Éjszakánként szinte mindenütt megfigyelhetjük a denevérek sokaságát.
A városban előforduló állatfajok száma azonban eltörpül az erdőségekben, dzsungelekben, és a tengerekben élő fajok számossága mellett. Sajnálatosan az emberi tevékenység, mint mindenhol, Malajziában is érezteti a hatását. Szép számmal vannak veszélyeztetett fajok is. Az egyik legjobban ismert, veszélyeztetett faj a Borneó szigetén élő orangután (orang hutan, azaz erdei ember).
Malajziában mindig nyár van, ami még a városi életet is némi változatossággal tölti el. Nappal állandóan csicseregnek a madarak, míg esténként többnyire a békák és egyéb állatok hangja hallatszik. A parkokban, ahol kisebb tavak vannak, láthatunk halakat is. Ezeknél a tavaknál sokan horgásznak is.
Malajziában az állatok jellemzően inkább szabadon vannak, és itt a lakosság sem nagyon érdeklődik a bezárt, állatkerti állatok iránt. Bár Kuala Lumpurnak van állatkertje, ettől ne várjunk sokat, mert az állatkert inkább amolyan park, és mint ilyen elsősorban kikapcsolódásra alkalmas, nem pedig az egzotikus trópusi állat-fajok teljes körű bemutatására. Az állatkert magyar szemmel, és az állatok kínálatát tekintve szegényesnek mondható, de ha esetleg mégis ellátogatunk ide, akkor azt inkább azért tegyük, hogy kellemes környezetben tölthessünk el egy emlékezetes napot, ugyanis a várakozásokhoz képest szegényes kínálat mellett a park viszonylag kellemes időtöltést nyújt. Viszonylag egyszerűen el is lehet jutni ide, a belvárosból taxival 800 HUF-nak megfelelő taxiköltséggel (visszafelé viszont a főút szélén fogjunk taxi-t (ez hamar megy), mert a hiénák négyszeres költséggel próbálnak meg a kijáratnál utast fogni). Az állatkertben megtekinthetünk egy állati show-t is, elefántokkal, fókákkal, meg egy kedves kis orangután-al.
Városi állatok
A városi állatok közül a leginkább figyelemreméltó állatok - nem ejtve szót a kutyákról és a macskákról, amelyek közül nagyon kevés a fajtiszta - a gyíkok. Kicsi teremtmények, a teljesen kifejlettek 10 cm körüliek. Mindenhol ott vannak, esténként bejönnek a lakásba elfogyasztani a lámpa körül ólálkodó bogarakat, akikre amúgy sincs túl nagy szükségünk. Íj módon majdhogynem hasznos teremtményekről van szó, azonban dolgukat ott végzik el, ahol éppen vannak, tehát ha olyan lámpa alá ülünk, ahol gyíkok is vannak, akkor számíthatunk rá, hogy nem lesznek tekintettel ránk. Minthogy azonban ez ritkán fordul elő és a gyíkokat amúgy sem lehet kitessékelni a lakásból, jobb, ha megbarátkozunk velük. Van még egy másik gyíkfajta (vagy gekkó?) is, aminek némileg átlátszó a teste.
A másik, számunkra talán nem annyira kellemes állat a cockroach, a hatalmas csótány (5-6 cm és a csápjai hossza), amit otthon nem nagyon szeretünk. Az itteniek mások mint az otthoniak, mert repülnek és nagyon gyorsan szaladnak. Abban is különböznek az otthoniaktól, hogy egyedül jönnek, így szerencsére nincsenek csótánytelepek a lakásban, valamint ahogy jönnek, úgy mennek is. Elpusztítani sem olyan nehéz őket, mint az otthoniakat, elég őket eltaposni, akkor mindörökre végük. Persze ezt nem kell feltétlenül megtennünk, hagyjuk őket élni, mert nem bántanak senkit.
De vannak még egyéb állatok, bogarak is, amelyek be-bejönnek a lakásba. Jobb a békesség, mert vannak állatok, amelyek mérgezőek, például van egy százlábú-féle állat, amelyiknek a csípése halálos is lehet. Persze az ilyen állatok városi környezetben nem tudnak megnőni akkorára, hogy elegendő mérgük legyen egy ember megöléséhez, de nem bennszülött lényhez illően nem árt az óvatosság. Vannak különös darázsféleségek is, amelyeket ugyan ritkán látni, de nem árt velük szemben sem az óvatosság. Szóval nem árt az óvatosság, mert különben itt is érhetnek meglepetések bennünket.
Nem városi állatok, de a sok zöld terület miatt sokféle lepkét is megfigyelhetünk. Az ritka, hogy városban igazán nagy lepkeféleséget lássunk, de normális méretű lepkéket azért lehet látni. A fővárosban van egy lepke-park (a Lake Gardens részeként), ahol rengeteg fajta lepkét lehet látni, állítólag Dél-kelet Ázsia legnagyobb lepke-parkja.
Dzsungelek
Malajzia dzsungelei a világ legöregebbjeiként vannak számon tartva. E dzsungelek fedik le az ország kétharmadát és fontos szerepet játszanak a klíma alakításában meg persze a gazdaságban is. A dzsungelek és az erdők számos állat- és növényfajnak adnak otthont, kiváló lehetőséget nyújtva a különböző fajta erdei túrákhoz.
A dzsungelek, nemzeti parkok madarai természetesen vonzzák a madárlest kedvelő turistákat. A madárles egyébként többnyire szervezett tevékenység, nem mehetünk csak úgy a dzsungelbe madarat lesni. Hogy miért nem, annak megvannak az okai. A dzsungelben ugyanis el lehet tévedni, meg lehet sérülni, vagy egyéb kellemetlen helyzetekbe kerülni. Az itteni bennszülöttek állítólag soha nem mennek egyedül a dzsungelbe, hanem legalább párosával, hogy ha valami baj történne, akkor legyen segítség a kéznél. Sok utazási iroda van, amelyek dzsungel-túrákra, barlangi túrákra és egyebekre szakosodtak. Keressük fel őket.
Malajziában körülbelül 450 bennszülött madárfaj él, és emellé jönnek még a vándorló-költöző madarak, amelyek csak a más tájakon uralkodó tél idején tartózkodnak itt. A leghíresebb madarak között van a szarvcsőrű madár, amely Sarawak államban lelhető fel. Más fajok, mint a kócsag, a gém, jégmadár, vörös kánya vagy a fácán, szintén előfordulnak.
A madárvilág teljes gazdagságát természetesen nem tudjuk bemutatni. Aki érdeklődik a madarak iránt, és szeretne minél több különleges madarat látni, az mindenesetre Malajziában jó helyen jár, hiszen szervezett utak sokasága várja a turistákat. És aki nem akarja megjárni a dzsungelt, az is szép számmal láthat madarakat, ha ellátogat a kuala lumpuri (Lake Garden-beli) madárparkba, ahol mintegy 200 madárfaj 3.000 egyede található meg.
Más állatfajok is megtalálhatóak Malajziában, mint például medvék, krokodilok, elefántok, leopárdok, majmok, párducok, rinocéroszok és kígyók. Borneó mintegy 160 kígyófajnak ad otthont, köztük mérgező kobráknak és tengeri kígyóknak is. A hét ismert teknősfaj mindegyike, beleértve a nagy kérges teknőst is, megtalálható Malajzia tengerpartjain.
Sajnos az állatok egy részére - főként azokra, amelyek viszonylag nagy területen mozognak - veszély leselkedik. Az emberi tevékenység kiszorítja őket lakhelyükről, de pusztítja őket a babona is. Az itt élő népek viszonylag babonásak, illetve sok tévhit él az egyes állatokkal kapcsolatban. Természetesen az állatok nem egyszer valós veszedelmet is jelentenek az emberekre nézve. A fenti okok miatt a tigrisek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, de sajnos igaz ez a jámbor orangután-okra is. Az állatfajok eltűnését az élettér eltűnése mellett az állatkereskedelem (nem csak a külföldi, hanem a belföldi is) is veszélyezteti.
Az állatvilág megőrzésének egyik eszköze a védett területek, nemzeti parkok létesítése, amely rendszer elég jól működik. Malajziát sok bírálat érte a természet állagának romlása miatt, de állítólag jóval többet kapott a kritikából, mint amennyit megérdemelt volna. Mindenesetre ne higgyük, hogy Malajzia egy harmadik világbeli ország, amely csak a természeti források felélése és elherdálása útján tudna valamelyest megélni, mert ez egyáltalán nem így van. Hogy mennyire nem, ahhoz elég, ha eljövünk és meglátogatjuk a különböző nemzeti parkokat.
A kritikák egyik oka az utóbbi időkben a fakitermelés fokozódó mértéke volt. Malajzia a világ fő faanyag exportőre. A fakitermelés mértéke az utóbbi években sokakat aggodalommal töltött el, aminek következtében az erdőgazdálkodási politika jelentősen megváltozott, célul tűzve ki az erdők állagának megőrzését. A növekvő gazdasági tevékenységnek természetesen nem csak az erdők, de a folyók is áldozatául esnek, így az utóbbi időkben ezek védelmére is történtek intézkedések. Az ország flórájának és faunájának védelmére nemzeti parkok létesültek. A Gunung Mulu Nemzeti Park és a Kinabalu Park a világörökség részei.
Tengeri és édesvízi élővilág
A tengeri élővilág hasonlóan gazdag, mint a szárazföldi. A tengeri élővilág is hasonló a szárazföldihez: legjobb, ha alámerülünk és élőben tekintjük meg a halakat és egyéb tengeri állatokat. Van azonban Malajziában, Langkawi szigetén is lehetőségünk arra, hogy alámerülés nélkül is lássunk halakat, csakúgy mint Szingapúr déli részén egy kis szigeten, nem is messze a szárazföldtől. Mindkét helyen víz alatti akváriumok várják a látogatókat. Persze az nem valószínű, hogy kékbálnával találkozunk, amely szintén a malajziai vizeknek is lakója, de rájákat és egyéb óriási élőlényeket azért láthatunk. Hogy melyik underwater world-öt válasszuk, azt érdemes tartózkodási helyünk alapján kiválasztani. Langkawi szigete viszonylag messze van a szárazföldtől, továbbá északon van. Szingapúr pedig délen, viszont a sziget maga egyszerűen megközelíthető.
Búvárkodni Malajziában sok helyen lehet, a leginkább ismert helyek Langkawi, Pulau Tioman, illetve a borneói tengerpartok és szigetek. Ha már arra járunk, érdemes kipróbálni.
Malajziában található a világ egyik legszebb szigete (a Times Magazin szerint), Pulau Tioman. Általában a szigeteken mindig adódik búvárkodási lehetőség is, amelyet érdemes kipróbálni. A trópusi vizek és a korall-szigetek különösen sokféle tengeri lénynek nyújtanak otthont.
Sajnos, mint lassacskán minden a világon, Malajzia tengerei szintén védelemre szorulnak. A tengeri világ megóvása érdekében a korall-szigetek és más törékeny tengeri ökoszisztémák kijelölt tengeri parkok rendszere által állnak védelem alatt.
Az erdőkben, dzsungelekben nem csak madarak és más állatok élnek, hanem növények is. Úgy tartják, hogy a malajziai erdőkben mintegy 2500 fajta fa és 8500 egyéb virágzó növény él.





